Terület– és Településfejlesztési Operatív Program
Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)
A Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) a 2014–2020 közötti időszakban mintegy 1185,7 Mrd Ft fejlesztési forrással (hazai társfinanszírozással együtt, 310,1 Ft/€ árfolyamon) járul hozzá az ország európai szinten felzárkózást igénylő területének – az ún. kevésbé fejlett régiók célterület, Budapestet és Pest megyét kivéve valamennyi megye – fejlesztéséhez. A TOP 18 megye és 22 megyei jogú város fejlődését támogatja.
A TOP küldetése, hogy keretet biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához.
Az operatív program fejlesztéspolitikai céljai a következők:
(1) Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása:
- helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése a beruházások és befektetések növelésére, a munkahelyek elérhetőségének javítására,
- helyi szolgáltatások biztosítása a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás segítésére,
- turisztikai vonzerőkben rejlő endogén potenciál kibontakoztatása a foglalkoztatás növekedése érdekében
(2) Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása
- város- és településfejlesztés a gazdasági funkciók erősítésére, a beruházások és befektetések növelésére és a népesség megtartására, a zöldfelületek és a kisléptékű környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése a települési környezeti minőség javítására,
- fenntartható városi közlekedésfejlesztés a települési környezet minőségének javítására és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,
- a munkába járás segítésére,
- az önkormányzati épületek energiahatékony¬ságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,
- a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,
- leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,
- helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.
A TOP két fő stratégiai céljához tartozó fejlesztési irányok:
(1) Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása:
1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés.
(2) Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása
1. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken,
2. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése,
3. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés,
4. Városi közösségek erősítése a közösségi és kulturális szolgáltatások minőségének javításával.
A TOP prioritástengelyei:
1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére
A megyei fejlesztéseket támogató prioritástengely célja a foglalkoztatási célokhoz való hozzájárulás biztosítása. Ennek érdekében cél a vállalkozások fejlesztéseit, beruházásait támogató önkormányzati üzleti infrastruktúra fejlesztése, a helyi gazdaság ösztönzése és a foglalkoztatás növelése érdekében, a helyi és térségi turisztiai vonzerők fejlesztése a turizmusban rejlő gazdasági, foglalkoztatási potenciál kibontakoztatására, a munkahelyek elérhetőségének javítása és a mobilitás segítése a közlekedési feltételek javításával, valamint a kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérésének segítése a gyermekellátási szolgáltatások (óvoda, bölcsőde, családi napközi) fejlesztésével.
2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés
A megyei fejlesztéseket támogató prioritástengely célja a vállalkozásokat, helyi gazdaságot támogató, élénkítő, környezeti és társadalmi szempontból fenntartható városszerkezet, vállalkozásokat és gazdasági tevékenységeket vonzó, egyúttal a népességet, kiemelten a fiatalokat vonzó, megtartó városi környezet kialakítása. Ennek része a városi zöldterületek és a települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, pl. belterületi csapadékvíz elvezetése, hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek megvalósítása.
3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken
A megyei fejlesztéseket támogató prioritástengely keretében lehetőség nyílik a fenntartható városi közlekedés, kiemelten a közösségi közlekedés fejlesztésére, pl. busz- és kerékpáros közlekedés, közlekedésbiztonság, „smart city” fejlesztések. A prioritástengely másik célterülete az önkormányzati tulajdonú ingatlanok, épületek, kiemelten az önkormányzati intézmények energiahatékonyságának növelését és a megújuló energia felhasználásának részarányának növelését célzó helyi fejlesztések megvalósítása.
4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése
A megyei fejlesztéseket támogató prioritástengely célja az egészségügyi és a szociális alapellátás fejlesztése, az alapellátást nyújtó önkormányzati intézmények infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése, ezáltal a szolgáltatások minőségének és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés támogatása. További célterület a szociális városrehabilitáció, a városi szegregált lakókörnyezetek felszámolása és az ott élők életminőségének javítása városrehabilitációs programokon keresztül.
5. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztés, foglalkoztatás ösztönzés, társadalmi együttműködés
A megyei fejlesztéseket támogató prioritástengely célja a gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó foglalkoztatási, képzési célú támogatások nyújtása a foglalkoztatás érdekében, megyei és helyi foglakoztatási és helyi gazdaságfejlesztési együttműködéseken keresztül. A prioritás támogatja továbbá a szociális városrehabilitációhoz kapcsolódó közösségi és humán fejlesztéseket, továbbá a helyi identitás és kohéziót erősítése érdekében a helyi közösségfejlesztési programokat és egyéb helyi közösségi akciókat.
6. Fenntartható városfejlesztés a megyei jogú városokban
A megyei jogú városokat célzó prioritástengely a megyei fejlesztésekkel megegyező tematikával, vagyis az 1-5. prioritástengelyekkel azonos tartalommal támogatja a megyei jogú városok fejlesztéseit. A prioritástengely kialakításának indoka az Európai Regionális Fejlesztési Alapra vonatkozó 1301/2013/EU rendelet előírása, mely szerint nemzeti szinten az ERFA források legalább 5 %-át fenntartható városfejlesztésre kell fordítani. Tekintve, hogy Magyarország a 2014-2020-as programozási időszakban nem tervezett önálló városfejlesztési operatív programot, valamint nem alkalmaz e célból integrált területi beruházásokat, ezért a fenntartható városfejlesztést önálló prioritási tengely révén szükséges megvalósítani.
7. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD)
A városi közösségvezérelt helyi fejlesztési programokat támogató prioritástengely célja a közösségek megerősítése, a társadalmi kohézió és befogadás megteremtése, valamint a kulturális és közösségi terek fejlesztése a városokban. A prioritástengely kísérleti jelleggel, 20-30 városi helyi közösség (városi helyi akciócsoport) helyi fejlesztési stratégiájának megvalósítását támogatja. A városi helyi fejlesztési programok közösségi és kulturális fókusszal, ahhoz kapcsolódó helyi gazdaságfejlesztési tartalommal valósulnak meg.
A TOP területi jellege és területi szintjei:
A TOP területi operatív program, amely célkitűzéseiben és tematikai hangsúlyaiban a Partnerségi Megállapodás által biztosított keretek között figyelembe vette a területi fejlesztési szükségleteket. A TOP a térségek belső erőforrásaira építkező fejlesztéseket céloz az ország 18 megyéjében és 22 megyei jogú városában.
A TOP tervezéshez kapcsolódóan valamennyi megye elkészítette területfejlesztési koncepcióját és programját, a megyei jogú városok pedig megújították integrált településfejlesztési stratégiáikat.
A megyei területfejlesztési koncepciókhoz és programokhoz, valamint a TOP céljaihoz és tematikájához illeszkedve a megyék és megyei jogú városok integrált területi programokat (ITP) terveznek és valósítanak meg. A z ITP-k végrehajtása Területi Kiválasztási Rendszer (TKR) eljárásrendben történik.
A TOP harmadik területi szintjét a városi közösségvezérelt helyi fejlesztési programoknak teret adó, 10 ezer főnél népesebb városok képezik. Várhatóan 20-30 városi helyi akciócsoport valósíthat meg helyi fejlesztési stratégiát, kiválasztásuk a TOP-ban rögzített menetrend szerint a későbbiekben történik.
Legfontosabb kapcsolódások:
• A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználására irányuló programozási dokumentumok tervezésével kapcsolatos aktuális feladatokról szóló 1322/2013.(VI.12.) Korm. határozat.
• A 2014–2020 közötti programozási időszakban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív programhoz tartozó megyék megyei önkormányzatai és a megyei jogú városok önkormányzatai tervezési jogkörébe utalt források megoszlásáról szóló 1702/2014. (XII. 3.) Korm. határozat.
• A 2014–2020 közötti időszakban hatályos regionális támogatási térkép koncepciójáról szóló 1805/2013. (XI. 12.) Korm. határozat.
• 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről.