A  Európai Unió regionális politikájának középpontjában az unió régiói és városai állnak. Célja, hogy stratégiai beruházások révén elősegítse a gazdasági növekedést és az életminőség javulását. A regionális politika egyúttal eszközül szolgál ahhoz, hogy az Európai Uniót alkotó országok – a kevésbé fejlett régióknak nyújtott támogatás formájában – kifejezésre juttassák szolidaritásukat. A kohéziós politika céljaira 2014 és 2020 között 351,8 milliárd eurót különített el az Európai Unió – mely összeg majdnem eléri az EU teljes költségvetésének egyharmadát. 

A regionális –  hazai terminológia szerint területfejlesztési – politika több évtizedes múltra tekint vissza hazánkban. A regionális politika elvi, jogi alapjait az Európai Unióba igyekvő kelet-közép-európai országok közül hazánk teremtette meg elsőként, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény elfogadásával. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, és a megnyíló kohéziós források felértékelték a regionális politika szerepét, amely ma már a törvény kereteinél jóval szélesebb körre, a hazai fejlesztéspolitika szinte minden területére kiterjed. A nemzeti, regionális és a helyi fejlesztések tervezése során azonban továbbra is fontos tényező a területi szempontok figyelembevétele, ahogy ezt a magyar elnökség idején felülvizsgált Területi Agenda 2020 című dokumentum is alátámasztja. Ezen a téren Magyarországnak szintén úttörő szerepet töltött be, hiszen már a 2005-ben elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció tartalmazta a területi szempontok érvényesítése érdekében megfogalmazott szempontokat, melyek két évvel később a német elnökség alatt 2007-ben elkészített első Területi Agenda 2007-ben is megjelentek.

Területfejlesztési törvény

Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés - az Európai Unió regionális politikájának figyelembevételével, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel - megalkotta a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényt. Bővebben 

Országos Területfejlesztési Koncepció

A területfejlesztési politika terén úttörő szerepet töltött be az Országos Területfejlesztési Koncepció, melyet az Országgyűlés először 1998-ban, majd 2005-ben fogadott el. 2013-as felülvizsgálatát követően, az ágazati fejlesztéspolitikai és a területfejlesztési célok eredményesebb összehangolása érdekében  –  a 2014-től induló új EU-s kohéziós támogatások megalapozására – az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval összevont, az Országgyűlés által a 1/2014. (I. 3.) OGy határozatban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció váltotta fel, amely célként továbbra is meghatározza az ország kiegyensúlyozott fejlődését, a térségek versenyképességének fokozását, valamint a fejlődésben lemaradó, hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását. Bővebben 

Területi Agenda 2020

Az EU tagországok területfejlesztési miniszterei 2011. első félévében az elnökségi feladatokat ellátó Magyarországot kérték fel a Területi Agenda végrehajtásának értékelésére, valamint a dokumentum felülvizsgálatára. Így került elfogadásra 2011. május 19-én Gödöllőn a Terület Agenda 2020 dokumentum. A 2007-ben készült Területi Agendában (TA) előírt felülvizsgálat során magyar koordinálás mellett egy Értékelő jelentés készült a folyamat hátteréről, eredményeiről. A jelentés tartalmazza a TA 2007 kapcsolódását a jelenlegi társadalmi, gazdasági helyzethez, a TA 2007 végrehajtásának tapasztalatait, valamint bemutatja a felülvizsgálat folyamatát, és mérföldköveit. A felülvizsgálat részeként Magyarország koordinálta a "Az EU területi állapota és perspektívái" (TSP - Territorial State and Perspectives) című háttéranyag  aktualizálását is. A TSP új, 2011-es változata feltárja a 2007 óta eltelt időszak társadalmi, gazdasági változásainak területi fejlődésre gyakorolt hatását, valamint megpróbál megoldást keresni a területi kihívásokra. Bővebben