A soros luxemburgi EU elnökség 2015. november 26-27-én rendezte meg a területfejlesztésért és a várospolitikáért felelős uniós miniszterek informális találkozóját, ahol az első napon a területi kohézió érdekében tett intézkedések elmúlt öt évének értékelése állt a figyelem középpontjában.
Az olasz, lett és luxemburgi EU elnökségi Trió idén záruló programjának szerves részét képezte a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett területi kohézió érvényesülésének vizsgálata, és a magyar EU elnökség alatt kiadott Területi Agenda 2020 dokumentum megvalósításának értékelése.
A területi kohézió, azaz a kiegyensúlyozott területi fejlődés előmozdítása fontos eleme a befogadó és fenntartható növekedésnek, amellyel ellensúlyozhatóak lennének a kevésbé fejlett térségekben tapasztalható negatív társadalmi folyamatok, mint az „agyelszívás”, az elvándorlás és elnéptelenedés. A területfejlesztésért felelős miniszterek, valamint az őket képviselő államtitkárok, helyettes államtitkárok és szakértők olyan intézkedéseket és jó gyakorlatokat vitattak meg, amellyel a területi kohézió megerősítése mellett Európa növekedésére és fejlődésére is hatást gyakorolhatnak. A miniszterek az ESPON ET2050 projektje alapján különböző területi forgatókönyveket is áttekintettek, amelyek rámutattak, milyen területi kihívásokkal kell szembenéznie az Európai Uniónak a jövőben.
A Magyarországot képviselő Turóczy László gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár elmondta, hogy „a 2020-ig tartó időszak tapasztalatai kulcsfontosságúak lesznek a területi kohézió számára”. A 2014-2020-as időszak egyik nagy eredménye, hogy a kohéziós politika szerves részévé válva immár dedikált eszközök is rendelkezésre állnak az integrált terület- és városfejlesztés számára. Az előttünk álló időszakban ezen eszközök és más tagállami megoldások révén „meg kell mutatnunk az integrált területi megközelítés hozzáadott értékét, és segíteni az eszközök továbbfejlesztését”, hogy igazolhassuk hatékonyságukat és eredményességüket az egyre hangsúlyosabbá váló ágazati beavatkozások mellett. Aktív párbeszédet kell folytatni az ágazati szakpolitikák és a fontos európai ügyek szereplőivel, és választ kell adnunk azokra a kérdésekre is, hogy az egyes szereplők és ügyek számára miért lehet fontos és hasznos a hely alapú (place-based) megközelítés.
„A területi kohézió az európai régiók és városok elmúlt évtizedekben tapasztalható igen egyenlőtlen fejlődésére kíván megoldást találni, amely trend a gazdasági és pénzügyi válság hatására csak még tovább fokozódott”, mondta az ülést megnyitó François Bausch, Luxemburg fenntartható fejlődésért és infrastruktúráért felelős minisztere. Véleménye szerint az EU gyengülő kohéziójának jele az is, hogy Európa eddig nem tudott egységes választ adni a migrációs válság kihívásaira.
Corina Creţu, az Európai bizottság regionális városi politikáért felelős biztosa üdvözölte „a tagállamok erőfeszítéseit területi dimenzió beépítésére a helyi, térségi és nemzeti politikák megvalósításába”. Véleménye szerint a szakpolitikai beavatkozások „hatékonyabbak, ha azokat helyben, az emberek lakóhelyéhez közel dolgozzák ki”. Ebből következően nem lehet minden térségben ugyanazt a megoldást alkalmazni. Hasonló megállapításra jutott a Bizottság idén kiadott tanulmánya is, amely a magyar elnökség alatt elfogadott Területi Agenda 2020 miniszteri állásfoglalás gyakorlatba való átültetésére mutatott példákat.
Bővebb információ: www.dat.public.lu/eu-presidency/Events