Versenyképes Közép–Magyarországi Operatív Program (VEKOP)
Az operatív program kiemelt célja, hogy a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) és Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) mellett hozzájáruljon ahhoz a Partnerségi Megállapodásban rögzített célkitűzéshez, miszerint a 2014-2020 közötti fejlesztési időszakban az EU források 60 %-át a gazdaságfejlesztésre kell fordítani.
A Közép–magyarországi régió Magyarország legfejlettebb és egyben az egyetlen régiója, amely az egy főre jutó GDP tekintetében 2010-ben már meghaladta az uniós átlagot. A régió gazdasági mutatója azonban duális gazdasági helyzetet rejt magában: a fővárost és Pest megyét magában foglaló tervezési egységnek egyszerre kell szembenéznie a fejlett területek versenyképességi kihívásaival és a fejletlenebb régiók nehézségeivel.
A VEKOP prioritási tengelyeinek forrásaival (hazai társfinanszírozással együtt, 310,1 Ft/€ árfolyamon kb. 288 Mrd Ft) a Közép–magyarországi régió további fejlődése, versenyképességének növekedése – húzóhatása révén – hozzájárul a szomszédos régiók gazdaságának fejlődéséhez, így az operatív program közvetett hatással bír az ország többi területére is. A VEKOP a regionális beavatkozások mellett az egész országra kiterjedő fejlesztések Közép-magyarországi régióra eső arányos finanszírozását is biztosítja.
A VEKOP az ágazati szempontok mellett figyelembe veszi a területi igényeket is. Ebből adódóan a területi szereplőknek, azaz Budapest Főváros Önkormányzatának, a Pest Megyei Önkormányzatnak és Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának lehetősége van decentralizált módon, Integrált Területi Programjuk (ITP) keretében indikatív tervezési forrásokra beruházásokat javasolni.
Az integrált területi programok és a végrehajtási keretüket jelentő területi kiválasztási rendszer (TKR) hozzáadott értéke, hogy a helyi szükségleteket feltáró, a térség-specifikus célokat meghatározó területi tervezésre és a területi szereplők közreműködésére épül.
A VEKOP teljes forráskeretének 87,07%-a ágazati felhasználású, 12,93%-a területi szereplők tervezési jogkörébe utalt forrás, mely meghatározott fejlesztési célokra fordítható. Budapest Főváros, Pest megye és Érd megyei jogú város mindegyike megvalósíthat város- és településfejlesztési beruházásokat, mint a kisléptékű közlekedésfejlesztés (kerékpáros, gyalogos), óvodák, bölcsődék kapacitásbővítő fejlesztése és szociális városrehabilitációs beavatkozások. Az üzleti infrastruktúrák (ipari parkok, logisztikai központok, inkubátorházak) fejlesztésének lehetősége Pest megye számára áll rendelkezésre.
A kitűzött célok elérésének legfontosabb eszközei a kis– és középvállalkozások beruházásainak támogatása, a K+F és innovációs fejlesztések és a nagyobb arányú foglalkoztatottság ösztönzése, emellett forrásokban részesülnek a közigazgatási és közszolgáltatási infrastruktúrafejlesztések, a társadalmi együttműködést elősegítő intézkedések is.
Az operatív program végrehajtása során a három jelentősebb célterülethez kapcsolódóan az elkészült stratégiák és az Európai Unió javaslatai alapján az alábbi beavatkozások a legfontosabbak:
1. A regionális gazdasági teljesítmény intelligens és fenntartható módon történő növelése
Kiemelt jelentőségű a vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése, a vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése, a kutatásfejlesztés és az innováció területén a tudásfelhasználás segítése, a tudásáramlás erősítése. A támogatások fontos eleme a vállalkozások külső finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása olyan intézkedésekkel, melyek egy vállalkozás- és beruházásösztönző gazdasági környezet megteremtését veszik célba.
2. A foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztése
A munkanélküliek és inaktívak munkába állásának ösztönzése és támogatása, a fiatalok tartós munkaerő–piaci integrációjának segítése, a gazdaság igényeihez igazodó oktatási és képzési rendszer támogatása, a befogadó társadalom erősítése, a vállalatok alkalmazkodóképességének javítása a társadalmi fejlesztéseket célozza. Az intézkedések a munkaerő–piaci igények és a társadalmi adottságok közelítésével elősegítik a kedvezőbb foglalkoztatottság elérését.
3. A versenyképességet és a társadalmi együttműködést is szolgáló közösségi infrastruktúra fejlesztések egy élhetőbb környezet kialakítása érdekében
A régió településeinek társadalmi–gazdasági és infrastrukturális megújulása, a foglalkoztatás–ösztönző gazdaságfejlesztés és a társadalmi együttműködés támogatása elsősorban a régión belüli kettősség mérséklése érdekében.
A települési környezet társadalmi és fizikai rehabilitációja, a vállalkozások energiahatékonysági célú támogatása, a közlekedés környezetbarát fejlesztése a környezeti- és természeti értékek védelme egy élhető környezet kialakulásához, ezáltal a régió versenyképességéhez járulnak hozzá.
2015. február 12-én a VEKOP-ot az Európai Bizottság elfogadta.
Legfontosabb kapcsolódások:
• A 2014-2020 közötti programozási időszakban a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program tervezésének egyes szempontjairól, valamint az operatív program területi és ágazati tervezési jogkörbe utalt forrásainak megoszlásáról szóló 1707/2014. (XII. 3.) Korm. határozat
• A 2014–2020 közötti időszakban hatályos regionális támogatási térkép koncepciójáról szóló 1805/2013. (XI. 12.) Korm. határozat.
• 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről.